Szakmai cikkek

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/22. évf. 1. szám (2013.08.12)

Az első cikk a meddő párok pszichoterápiás támogatásáról szól (Higi-Süli-Vereczkey: A meddőség labirintusában). Egy félmondat: „az erős negatív emóciókat mutató nők közt 21,4 %-os volt a fogantatási arány (megtermékenyített petesejt beültetése), míg a kevésbé negatív emóciójú csoportban 53, 8 %.” Ennek ellenére kevesen vesznek igénybe pszichoterápiás szolgáltatást, és sokan félbehagyják az in vitro fertilizáció programot még a kívánt gyermek megszületése előtt. Az egész cikk sugallja számomra azt a kultúrát, hogy terápiás segítséget igénybe venni ijesztő és talán szégyenteli is. Egyelőre

Tovább olvasom »

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/22. évf. 3. szám (2013.12.23)

Mélységeket és magasságokat élek meg Vermes Katalin: „Terápiás és testi fordulat a fogyasztói kultúrában: A mozgás- és táncterápia kulturális horizontja” c. tanulmányával. Nagyon érdekel, amit ír, zavar, amikor nem értek egy mondatot, miközben érzem, hogy fontos, amit mond. Amit megértek, az egészen új ablakokat nyit a világra és a saját munkámra. Azt ismerem fel, hogy bár valamelyest tudatában vagyok annak, hogy hogyan változik a világ körülöttünk, és hogy ezeknek a változásoknak, jelenségeknek szükségszerűen meg kell jelenniük az én terápiás és

Tovább olvasom »

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/22. évf. 2. szám (2013.11.25)

A Kényszerbetegek pszichoanalitikus kezelése című cikkben számomra legérdekesebb az a felfogás, amely szerint a kényszer „nem tanult magatartás, hanem ösztöntulajdonságokkal bíró jelenség, melynek van egy normál és van egy patológiás fejlődési útja is.” Én azt gondolnám, hogy inkább mértéke. Ingatag egyensúlyi helyzet, amelyet kóros szabályozás próbál helyreállítani. A saját és a másokról alkotott kép mindenható és büntető, és a valóságot inkább gondolati úton közelíti meg, elkerülve az érzéseket. Valahogy az a gondolat, hogy ez ösztönös, arra utal nekem, hogy egy

Tovább olvasom »

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/22. évf. 4. szám (2014.02.03)

Buda Béla volt a Pszichoterápia c. szakmai folyóirat alapítója. 2013. júliusában hetvennégy évesen elhúnyt, az augusztusi számot az ő emlékének szentelték. A tanulmányok az ő írásai, és róla szóló írások is megjelennek ebben a számban. A neofreudizmusról írt cikkéből részleteket ragadok ki. „Az ún. orális karakter barátságos, társaságot kedvelő, kapni akaró, túlzott optimizmusra vagy pesszimizmusra hajló. Az anális jellem kínosan rendszerető, kötelességtudó, takarékos és makacs. Az érett vagy genitális jellem áldozatkész, alkotó, öntudatos.” Ezek után ki ne szeretne genitális jellem

Tovább olvasom »

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/23. évf. 3. szám (2014.07.17)

A szerkesztő előszavából idézek: „A segítő szakma akkor tekinthető működőképes rendszernek, ha a közös érdekek kapcsán meg tudja határozni önmagát, ápolja értékeit, határokat tud húzni, az innovációt elősegítő … sémákat használ, és újra tudja értelmezni a hatalmat, kitermelve a hiteles tekintélyt. Felismeri, hogy mikor kell újrafogalmazni a szabályokat, átadni a felelősségeket, tisztségeket. A sebezhetőség felerősödik, ha a változás szelét anarchiának titulálja, nem hallja meg a potenciális utánpótlás igényeit, ha békeidőben nem fog össze.” No comment. A „Család és betegség” című,

Tovább olvasom »

Erős Ila: Pszichoterápia folyóirat/23.évf.4. szám (2014.12.01)

Rögtön az első tanulmányban megüt a társadalmi felelősségvállalás és a közjó iránti elkötelezett tevékenység követelménye, amit a pszichológusok etikai kódexe tartalmaz, pontosabb körülírás nélkül, hogy mikor is teljesül ez. Most megnéztem a szervezetfejlesztők etikai kódexét, bizony az is elég szellős. Csodálom azokat az embereket, akik kitalálják, hogy hogyan tegyék ezt, pl. elmennek Borsodba cigánygyerekeknek mesélni. Vagy az a szervezet, amelyik a háború idején Ukrajnába küldött szupervízorokat, hogy megsegítsék a traumával túlterhelt szakembereket. A tanulmány szerzője, Szabó Mónika környezeti hatás konkrét

Tovább olvasom »

Erős Ila:Pszichoterápia folyóirat/23.évf. 6. szám (2015.05.03)

Ennek a számnak nem minden érdekességéről írok, de két oldalra korlátoztam magam. Ahogy a címeket és aztán a bevezetőt olvasom, már az izgalmas ez a szám. Dobossy Anna „Elfelejtett betegek” című tanulmánya súlyos személyiségzavaros betegek és velük napi 10-12 órában dolgozó terapeuták kapcsolatáról szól. „A kapcsolat kulcsa a hitelesség” – írja a szerző.  Már itt, az elején elakadok. Ez a mondat közhelynek is tűnhetne, nekem mégis mintha minden lényeg ebbe a mondatba lenne sűrítve, hiszen minden kapcsolat kulcsa a hitelesség,

Tovább olvasom »

Erős Ilona: Elidegenítő profizmus és lélekmelengető hozzáértés (2010.03.29)

Vélemény a Pszichoterápia 18. Évfolyamának 6. számáról A tanulmányok közül a legizgalmasabb az áttekintő tanulmány volt, Flaskay Gábortól Áttétel, viszontáttétel – túl az áttételen címmel. Jó látni, ahogy az interszubjektivitás, a reflektált közös tartomány háttérbe szorítja az áttétel – viszontáttétel tökéletes elméleti konstrukcióját. Ez az irány más készségeket kíván, és erre is találunk a cikkben utalásokat, például a tűnődő mentális állapot említésével. A merev határok ameddig tarthatók, jól védenek, így ezek oldódása felvet dilemmákat, mint például azt, hogy a terapeuta

Tovább olvasom »

Racionalitás és varázslat a szervezetben (2009.08.28)

Nemrégiben le kellett adnunk egy, a Gestaltról szóló tanulmányt egy humán erõforrás vezetőknek szánt kiadványba, és a szerkesztõ a cikkbe olyan változtatásokat is betett, amelyek racionálisan egyértelművé varázsolták a leírt összefüggéseket. Ez lehet, hogy megfelelt az õ igényeinek, de az is lehet, hogy tudja, hogy az üzleti világ a racionalitást, az azonnal megérthetõ összefüggéseket kedveli. Nehéz idők járnak a szervezeti tanácsadókra: a legutóbbi időkig a magyar szervezetek – teljesen érthetően – nem látták értelmét annak, hogy szervezetfejlesztőt alkalmazzanak. Elég volt

Tovább olvasom »

V. Komlósi Annamária : Mi az a Gestalt-terápia (2009.08.28)

Az elnevezés azt sugallja, hogy egy akadémikus lélektani elméletre épülő klinikai pszichológiai módszerről van szó – ám ez így nem pontos. Ami a „terápia” kifejezést illeti, a Gestalt terápia valóban pszichológiai módszer, de nem szigorúan véve klinikai gyógyító eljárás. Bár lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni, azt nem a hagyományos gyógyítás értelmében teszi. Ugyanis, míg az orvos, vagy klinikai pszichológus betegségként viszonyul ezekhez a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), a Gestalt terápia másként jár el. A problémákra nem betegségként

Tovább olvasom »

Közelgő programok

06 május 2025
18:00 - 20:00
online esemény,
Ingyenes

Mielőtt mennél...

Ha szeretnél időben értesülni Gestaltos hírekről, eseményekről, itt feliratkozhatsz: