Erős Ilona: Elidegenítő profizmus és lélekmelengető hozzáértés (2010.03.29)

Vélemény a Pszichoterápia 18. Évfolyamának 6. számáról

A tanulmányok közül a legizgalmasabb az áttekintő tanulmány volt, Flaskay Gábortól Áttétel, viszontáttétel – túl az áttételen címmel. Jó látni, ahogy az interszubjektivitás, a reflektált közös tartomány háttérbe szorítja az áttétel – viszontáttétel tökéletes elméleti konstrukcióját. Ez az irány más készségeket kíván, és erre is találunk a cikkben utalásokat, például a tűnődő mentális állapot említésével. A merev határok ameddig tarthatók, jól védenek, így ezek oldódása felvet dilemmákat, mint például azt, hogy a terapeuta szubjektivitásának behozása mikor kezdi veszélyeztetni a terapeuta és ügyfél, mint egyenrangú felek aszimmetrikus kapcsolatát.

Ahogy olvasom a tanulmányt, kevéssé ismervén az analitikus nyelvezetet, azon kapom magam, hogy az olvasottakat lefordítom a számomra otthonsabb gestaltos nyelvre.

Luthardt Andrea tanulmányának a főcíme az Egyén a csoportban – csoport az egyénben. Csoportvezetőként nem egyszer megéltem, hogy a csoport jelenléte olyan folyamatokat indított be, amelyek aligha voltak elképzelhetők négyszemközt. Ezért örömmel olvastam Luthardt strukturált áttekintését a csoportról, az egyénről, és a viszonyukról írt felfogásokról. Rájöttem, hogy Foulkes-t olvasnom kell. Közel áll hozzám az a felfogás, amely szerint a csoport az alapvető pszichológiai egység, és használja az egyéneket szószólóként, illetve a hálózatában keletkezik az egyén betegsége. Nagyon is tudom értelmezni, és használni ezt a felfogást.

Tringer László tanulmánya „A pszichoterápia és a filozófia kapcsolata, különös tekintettel a kognitív irányzatokra. A filozófiai tanácsadás” címmel döntően a kognitív pszichoterápia és filozófia kapcsolatát fejtegeti. A szerző öt folyóirat-oldalban felcsillantja a széles áttekintés színességét és sodrását. Nehéz ebben a sodrásban kapaszkodókat találni. De van, amikor érdemes. Ilyen a 4) pont a filozófia gyógyító megközelítéséről. Ezt a részt mindenkinek javaslom elolvasni.

Ismét a nyelv. Ingerültté válok, amikor bonyolult megfogalmazásba vagy idegen szavak mögé rejtenek valamit, ami akár egyszerű is lehetne. Amikor azt a mondatot olvasom, hogy „a beteg perceptuális stílusa meghatározza azt a módot, amellyel észleli a világot és benne önmagát”, akkor feladom a görcsös igyekezetet.

Arra a kérdésre, hogy melyik az a tanulmány, amelyet oktatásban kiemelten javaslok, kétség nélkül Láng András „A kötődés mint nem specifikus tényező a pszichoterápiában” című tanulmányát választom.

Az elmélet és az esetek jól kapcsolódnak egymáshoz, a tanulmányt nem töri meg hozzáragasztott esetleírás, egységes íve van, és ez elősegíti az olvasást, és az olvasottak feldolgozását. Kevésbé a szerző okossága és műveltsége tűnik ki, mint az, hogy kellően otthonosan kezeli témáját ahhoz, hogy olvasójában elősegítse a felismeréseket és megértéseket. Ez a tanulmány segít leginkább annak fejlesztésében, ahogyan látom és kezelem a klienseimet, illetve a velük való kapcsolatot.

Az a gondolat emelkedik ki számomra leginkább a tanulmány hatására, hogy a kötődés a környezetnek megfelelő önszabályozást biztosítja, és ha ez sérült, akkor a terápiás kapcsolat valamelyest helyreállíthatja, feltéve, hogy a terapeuta bírja a gyűrődést.

A szakmai közélet anyagai közül számomra a körkérdés a legaktuálisabb. Kiváló leltár és összehasonlítás abban a tekintetben, hogy az egyes szakmai műhelyekben milyen képzés, felkészítés folyik, és hogyan látják a piacot. Elősegítheti a szakmai szervezetek versenyét és együttműködését is. Nem teljes a kép, nem minden, a piacon megjelenő képző műhelyt kérdeztek meg.

A legizgalmasabbnak Horgász Csaba írását találom az iskolapszichológiáról. Azt a benyomásom, hogy keserves személyes tapasztalatait alaposan végiggondolta, rendszerben értelmezi és értékeli tisztán, higgadtan. Bízom benne, hogy jönnek vélemények, és ezzel hozzásegíti ezt a szolgáltatást a fejlődéshez.

A könyvismertetők alapján meg fogom venni a tanácsadás és terápia összehasonlításáról szólót, azt feltételezem, hogy a tanításban jól használható. Annak pedig nagyon örülnék, ha Geissler- Heisterkamp „opus magnum”-ját az analitikus testpszichoterápiáról valaki lefordíttatná és kiadná.

A Pszichoterápia egyenletesen magas színvonalú szakmai folyóirat. Számomra, akinek szervezetfejlesztői és Gestalt terápiás képzettsége van, sok olyan kifejezés található, amelyek inkább az analitikus szakmai zsargonhoz tartoznak. Ezek némelyikének utánanéztem az interneten, némelyike nem érdekel, és némelyikét fölöslegesnek is gondolom.

Ha a Pszichoterápia meg akar maradni elsősorban a klinikum elit szakmai folyóiratának, akkor ennél jobb nem is lehetne. Ha nyitni akar olyan tanácsadó szakemberek felé, akik nem a klinikumban képződtek, akkor fontos tudni, hogy a folyóirat cikkeinek nyelvezete elidegenítő. Javaslatom nincs, ez stratégiai döntés.

Közelgő programok

27 szeptember 2024
szeptember 27 - november 23
1124 Bürök utca 10, Bürök utca 10
Budapest, 1124
189.000Ft.

Mielőtt mennél...

Ha szeretnél időben értesülni Gestaltos hírekről, eseményekről, itt feliratkozhatsz: