A Gestaltról
A Gestalt német szó, jelentése alak, forma, minta.
Az irányzat névadói és alapítói a németországi születésű Fritz Perls és felesége Laura Perls. A módszertannak a Gestalt megnevezést adták, mert koruk nagy pszichológiai irányzatai közül a neurológiai működés egészlegességének törvényeit kutató alaklélektani irányzat szellemisége közel állt hozzájuk.
Az alaklélektani irányzatot a pszichológiában az 1920-as években Max Wertheimer és kollégái (Köhler, W., Goldstein, K., Koffka,K.) alapozták meg. Arra jöttek rá, hogy amikor egészségesen működik az agyunk, akkor a meglévő információk alapján – legyenek azok bármilyen töredékesek is -, mindig valamilyen számunkra értelmes egészleges képet alkotunk, amelyet jelentéssel ruházunk fel. Az észlelés során a beérkező információk rendezetlen halmazát mi emberek úgy szervezzük és kapcsoljuk össze a tudatunkban korábbi tapasztalataink alapján, hogy egy „értelmes egész”, egy „teljes kép”, egy „alak”, németül “Gestalt” jöjjön létre.
A Perls házaspár ebből az alaklélektani irányzatból kiindulva alkotta meg a Gestalt terápia módszertant. Ennek során egyrészt korukbéli nagy pszichológiai és filozófiai gondolkodóktól merítettek, másrészt visszanyúltak az ókori bölcsektől kezdve egészen a Zen buddhizmusig. Emellett különböző bodywork és pszichodráma technikákat is beemeltek az elméletbe és a gyakorlatba.
A Gestalt, vagyis az „alak” az észlelés adott pillanatában megjelenő, jelentéssel bíró jelenség, amely tisztán, egyértelműen kiemelkedik a környezetből, vagyis a „háttérből”. Tehát az “alak” az, amire figyelünk, amit észreveszünk, ami fontossá válik a számunkra, és aminek jelentést adunk. A háttér az a környezet, amely az észlelés pillanatában külön jelentés nélküli, és amelyből az alak kiemelkedik. A figyelmünk egyszerre egy adott jelenségre, alakra fókuszál, és minden más a háttérben maradva „elhomályosul”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a háttérben lévő információk és jelenségek kevésbé lennének fontosak, mint az alak. A figyelmünk ugyanis folyamatosan, egyedi módon, pillanatról pillanatra oszcillál, és igen gyors váltásban képes ugyanabból a mezőből más-más alakot kiemelni, és más részeket ezáltal a háttérbe süllyeszteni. Ennek megfelelően mindenkinek másként jelenik meg a valóság. Mindenkinek egyedi mintája van a világról és az abban elfoglalt helyéről, amely szerint meglátja a kiemelkedő „alakokat”, és kapcsolódik a környezetéhez. Többféle valóság létezik tehát, annyiféle, ahány szubjektum.
Madeleine Fogarty és munkatársai 2016-ban a British Gestalt Journalban közzétett kutatási tanulmányában (Fogarty et al., 2016) nyolc kulcsfogalom került meghatározásra, melyek alapvetően jellemzik a Gestalt módszertant és a Gestalt szakemberek munkáját:
- A tudatosság fejlesztése
- Kapcsolati modell-dialógus
- Az itt és most szerepe és jelentősége
- Fenomenológai szemlélet
- Testtudatosság
- Mező elmélet
- Ciklus és kontaktus modell
- Kísérletek
A Gestalt módszertan alkalmazható a segítő irányzatokban, legyen az terápia, coaching, konzultáció, szupervízió, szervezeti tanácsadás, és szinte bármilyen, emberekkel való munka. Abban segít eligazodni, hogy az egyén hogyan formálja meg a saját valóságát, hogyan éli meg a tapasztalatait, és ez mennyire támogatja abban, hogy hatékony kapcsolatban legyen önmagával és a környezetével, és rugalmasan alkalmazkodjon a folytonos változáshoz.
Szerző: Stefany-Tóth Judit
