dr. Stefany-Tóth Judit-Mondok Árpád : Egy munkahelyi coaching etikai esetvéleményezése : 2016 09

A szervezetfejlesztés keretében ismert gyakorlat, hogy a cégek belső coachot alkalmaznak a cég alkalmazottai részére nyújtandó coaching szolgáltatás érdekében. Ebben az esetben a coaching jogviszony a cég dolgozója és a belső coach között egy kapcsolati szerződésen alapulva jön létre . Emelett egy munkaszerződésen alapuló munkaviszony is
fennáll az érintettek – a cég a belső coach illetve a dolgozó – között, és a coachingot mint szolgáltatást a cég finanszírozza a dolgozó részére.
Ezen utóbbi alapján a cég, mint munkáltató és szponzor , jogosult a dolgozó coaching folyamatban való részvételét nyomon követni . Ebben az esetben is fennáll azonban a coaching jogviszony tekintetében a titoktartás , vagyis a folyamat tartalmi részeit illetően a belső coach nem adhat ki információt az ülésen elhangzottakról a cég vezetésének.

Jelen etikai esetben vázolt példában egyrészt a fenti coaching , másrészt azonban terápiás folyamat is zajlik a cégnél, mindkét esetben ugyanolyan kereteket alkalmazva a folyamatokra, mivel a terapeuta a cég alkalmazottja és a terápiát a cég fizeti a dolgozók részére.

A helyzet több etikai dilemmát is felvet .

Semmiképpen nem lehet azonos szabályokat és kereteket alkalmazni egy terápiás folyamatra mint egy coachingra. Míg a szervezeti coaching esetében a munka fókuszában a munkavállalónak mint szakembernek a munka világához kapcsolódó elakadásai, kihívásai állnak, addig a terápia fókuszában maga az ember áll, minden lehetséges aspektusával,érzelmeivel, aki önmagát mélységében , feltétel nélkül tárja fel a terapeutával való kapcsolatában .Nem szeretnénk a coaching és terápia közötti különbséget minőségében értékelni, ez semmiképpen nem célja a jelen elemzésnek , de a munka fókuszára figyelemmel elmondható, hogy a terápiás viszony egy delikát és nagyon érzékeny, ugyanakkor egyenrangú kapcsolat a terapeuta és kliense között. Mély bizalmi szinten működik, és nehezen , vagy egyáltalán nem egyeztethető össze egy olyan viszonyrendszerrel, amelyben a terapeuta és a kliens egy hierarchikus , alkalmazotti jogviszonyban állnak a megbízóval, aki a terápiát finanszírozza.

Ez ugyanis többszörös szerepkonfliktust hozhat létre. A terapeuta nem független szakember, hanem alkalmazottja a cégnek. A kliens , aki dolgozó a cégnél, szintén nem autonóm szereplő a helyzetben , hiszen ő is munkaviszonyban áll . Az alkalmazotti jogviszony pedig alá-fölé rendeltséget jelent. Mindezeken felül, magát a terápiát a cég fizeti, amely tovább mélyíti a az autonómia és a hierarchikus alá fölé rendeltség polaritásának dinamikáját. Miközben fizikailag a cég nem ül ott az ülésen , a terápiás szerződésnek mégis alanya.

Amennyiben a cég mindenképpen szeretne a dolgozóinak terápiás jellegű segítséget is nyújtani, ezt érdemesnek tűnik három, kétoldalú megállapodásban rögzíteni, mert tartalmuk és a szerződő felek viszonya eltér. Adott kell legyen egy szponzori megállapodás a kliens és a munkáltató között , a terápia finanszírozása érdekében , egy megbízási szerződés a munkáltató és a terapeuta között a terápia végzésére , és egy kapcsolati szerződés , a kliens és a terapeuta között magára a terápiás folymatra vonatkozóan.

Ezekben a megállapodásokban fontos szabályozni ,hogy a vállalat nem lehet jogosult a terápiás folyamatra vonatkozóan sem a terapeutától sem a klienstől közvetlenül informálódni. A terapeutát teljes titoktartás kell kösse mind a tartalom , mind a folyamat vonatkozásában Ez azt is jelenti, hogy már a folyamat elején tisztázni érdemes, hogy mi a terápia szerepe, milyen információ, mikor és milyen mélységben juthat a cég tudomására. Ezekre pedig nemcsak az etikai , de a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok is vonatkoznak .Ezt szükséges ismernie a kliensnek és beleegyeznie, hogy milyen adatok kerülnek rögzítésre és tárolásra, valamint abba is, hogy ki és milyen mélységben ismerheti meg ezeket .
Ugyan az eset leírásban csak egy mondat szerepel a terápiás ülésen elhangzottakból, azt gondoljuk , hogy ezt is érdemes megvizsgálni, vajon megtett-e Lídia, mindent, azért, hogy az ülésen tisztázza a klienssel, mi történt és hogyan hat ez rájuk , a közöttük lévő kapcsolatra illetve a terápiás folyamatra?
Az, hogy a terapeuta maga nehezen kezelte felháborodását, nekünk arra is utal, hogy a terapeuta személyes érintettsége erősebb, mint a figyelme a helyzetben a kliens felé.
Ugyanakkor ez inkább tűnik szupervíziós kérdésnek, ahogyan az is ,hogy a terapeuta helyzet következményeit hogyan kezeli, és hogyan állítja helyre a terápiás bizalmat.

Megjelent a Pszichoterápia folyóirat 25/3. számában, 2016 szeptemberében, a Szakmai közélet/Viták, hozzászólások/A terápiás gyakorlat etikai kérdései rovatban.

Közelgő programok

27 szeptember 2024
szeptember 27 - november 23
1124 Bürök utca 10, Bürök utca 10
Budapest, 1124
189.000Ft.
14 november 2024
18:00 - 19:30
MagNet Közösségi Ház, Andrássy út 98
Budapest, 1062 Magyarország
1000Ft

Mielőtt mennél...

Ha szeretnél időben értesülni Gestaltos hírekről, eseményekről, itt feliratkozhatsz: