A tanulási, alakulási folyamat gyors kivetülése. Kinek miben. Játékban, drámában, csendben, táncban. Egy-egy csoportszintű öröm tapsviharba torkollott. Karakteres névjegyként álltak a megnyilatkozások. Biztonságos volt, úgy gondolom, talán ezért tudott végletesen jellegzetes lenni. A zárás alatt is van idő a tanulásra. Tapinthatóvá vált, hogy túl a jón és a rosszon valami igaz, könyörtelen őszinteség tud megszületni. És mert csupán igaz, nem fáj, nem mar, csak van. Egy év szépsége és fájdalma és megértése sűrűsödött össze egy-egy képben.
A zárásul kapott feladat és a kivitelezés módjának szabadsága is megdolgoz. Láthatóvá és látóvá tesz. Sokan engednek magukból sokat láttatni. Könnyebb így.
Nem búcsúzik senki, úgy tűnik, folytatjuk.