A Magyar Gestalt Egyesület, röviden MAG, a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, terapeuták és érdeklődők által önkéntesen létrehozott szervezete.  Célunk, az hogy a Gestalt megközelítést minél többen használják a szervezeti és a magánéletben, terápiás és szervezetfejlesztési munkában; ebben örömüket leljék, és kedvet csináljanak hozzá másoknak is. Ennek érdekében építjük a Gestalt közösséget, megosztunk tudást és élményeket,   tovább adjuk amit tudunk,  és meghívunk  olyanokat akiktől tanulhatunk.
Mit is jelent a  Gestalt megközelítés ?

Az irányzatot a pszichológiában az 1920-as években Max Wertheimer és kollégái alapozták meg. Arra jöttek rá,  hogy amikor egészségesen működik az agyunk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek is, mindig valamilyen számunkra értelmes egészleges képet alkotunk amelyet jelentéssel ruházunk fel. Az alaklélektan, ahogyan akkoriban  nevezték ezt az irányzatot,  lényegi eleme, hogy az észlelés során a beérkező információk rendezetlen halmazát mi emberek, úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, ha szükséges akkor korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, vagy törlünk belőle,  hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy  „alak” németül Gestalt jöjjön létre.  A Gestalt , német szó, jelentése alak, forma, minta. Írása a német helyesírási szabályok miatt történik nagy kezdőbetűvel. Az irányzat névadói és alapítói a németországi születésű  Fritz Perls és felesége Lora Perls azért adták módszerüknek a Gestalt  nevet, mert koruk nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató alaklélektan  szellemisége nagyon közel állt hozzájuk. A Perls házaspár  a korukbéli nagy pszichológiai és filozófiai gondolkodóktól merítettek amikor megalkottak a holisztikus és humanisztikus  Gestalt világképét , de visszanyúltak az ókori bölcsektől kezdve egészen a Zen buddhizmusig és tanulmányozták a tanításokat.

A Gestalt,   vagyis az „alak”  vagy forma az észlelés adott pillanatában megjelenő értelmes jelentéssel bíró jelenség, amely tisztán, egyértelműen, kiemelkedik a környezetből, vagyis a  „háttérből”. Az alak az amire figyelünk, amit észreveszünk, ami fontossá válik a számunkra és aminek jelentést adunk. A háttér az a környezet  amely az adott pillanatban  külön jelentés nélküli és amiből az alak kiemelkedik. Bár a figyelmünk egyszerre  egy adott jelenségre, alakra  fókuszál és minden más a háttérben maradva „elhomályosul” ez nem jelenti azt, hogy  a háttérben lévő információk nem bírnak ugyanolyan fontossággal mint az alak. Annál is inkább mivel a figyelmünk folyamatosan, pillanatról pillanatra oszcillál, és igen  gyors váltásban képes ugyanabból a mezőből más-más alakot kiemelni és más részeket ezáltal a háttérbe süllyeszteni.
Mindannyiunknak megvan az a sajátos , egyedi módja amellyel folyamatosan kiválasztjuk és szervezzük, összekapcsoljuk a környezetünk  információit és  jelentést adunk  ennek az információ halmaznak ,  megalkotva ezzel egyedi szubjektív valóságunkat .

Kérdés, hogy a  Gestalt orientációjú tanácsadó, terapeuta hogyan támogatja kliensét ebben az állandóan a pillanatban formálódó   valóság alkotási  folyamatban , vagyis az életben.
A Gestalt módszertannal dolgozó szakember abban segíti ügyfelét, hogy felismerje és tudatosítsa azokat az egyedi mintákat, amelyek alapján a valóságát megalkotja. A tanácsadó vagy terapeuta  támogatja őt abban, hogy nyisson meg egy szélesebb , nagyobb választási lehetőségekkel teli teret, amelyben kreatívan  megalkothat egy számára hatékonyabb szervező és kapcsolódási formát , kreatív alkalmazkodási mintát  és ezáltal egy számára vágyott valóságot és életet.
Alapelv a Gestalt megközelítésben, hogy minden embernek megvan a kellő tudása, amely ahhoz szükséges, hogy változzon,  fejlődjön és növekedjék. A Gestalt módszertant alkalmazó terapeuta  abban segíti kliensét, hogy egyre tudatosabbá váljon ebben a folyamatban. Hiszünk  abban, hogy ha a tudatosság számára  megnyílnak  más választható alternatívák is , akkor a kliens képes és tud változtatni, mert felismeri és megérti  ennek értelmét és lehetőségét is.
Pearls tanitványa  Dr Arnold Beisser /1925-1991/ “A változás paradox elmélete” című munkájában továbbfejlesztette és letisztázta a változás Perls-i alapgondolatát.
Beisser élete egyébként maga a változás paradoxona. Huszonöt évesen amerikai tenisz csillag és fiatal sebész orvos, aki előtt ott az egész világ. Majd alig egy hónappal a gyermekparalízis elleni védőoltás bevezetése előtt megkapja a betegséget. Ezután két évet tölt fejtől lefelé teljes mozdulatlanságban de tiszta tudattal vastüdőben, amelyet később   élete hátralévő részében is csupán napi pár órára hagyhatott el és ülhetett át egy tolószékbe.
Eközben válik pszichiáter professzorrá,  nemzetközi hírű Gestalt terapeutává és sportcoach-csá, az amerikai egészségügy reformerévé , számos tudományos publikáció szerzőjévé .
Beisser így ír   híres  tanulmányában   a  változás paradox elméletéről:
“ Az emberiség élettörténetében először az egyén élettartama  hosszabb , mint az az idő, ami alatt a fő szociális és kulturális változások megtörténnek. Sőt hova tovább a gyorsaság, amivel ezek a változások létrejönnek, egyre fokozódik.
….Konfrontálódva egy pluralista, sokoldalú, változó rendszerrel az egyén magára marad  abban, hogy megtalálja a stabilitást a saját eszközeivel. Egy olyan  megközelítésen keresztül kell ezt tennie, ami lehetővé teszi, hogy dinamikusan és rugalmasan mozduljon az idővel, fenntartva valamilyen központi giroszkópot, ami vezeti őt. Többé már nem teheti ezt olyan ideológiákkal, melyek elavulttá váltak, hanem egy olyan változás elmélettel kell ezt tennie, ami lehet explicit vagy implicit, egyértelmű vagy rejtett. A terápia célja nem annyira az, hogy kifejlesszen egy jó, állandósult személyiséget, sokkal inkább hogy az egyén  képes legyen változni az idővel együtt, miközben  megtart valamilyen egyéni stabilitást.
A Gestalt terapeuta hiszi, hogy bátorítja a pácienst, hogy belépjen abba és azzá váljon, akit pillanatnyilag éppen tapasztal.
….Továbbá a Gestalt terapeuta hiszi, hogy az ember természetes állapotában egységes és teljes – nem szakadt kettő vagy több ellentétes részére. Természetes állapotban van egy állandó változás azon a dinamikus tranzakción alapulva, ami az egyén és a környezete között van. A pszichiátria illetékességének területe túlnyúlt az egyénen, mivel nyilvánvalóvá  vált, hogy az előttünk álló  legfontosabb feladat egy olyan társadalom alakítása, amely támogatja az egyént az egyediségében. Hiszem, hogy az itt felvázolt változás teória szintén igaz a társadalmi rendszerekre, hiszem azt is, hogy a társadalmi rendszerekben történő rendszerszintű változás egy integráció és teljesség irányába mutat.” / fordítás: Antal Lívia /
A Gestalt felfogás érelmében tehát  a pszichés egészség egyik legfontosabb  része, hogy  az egyénnek a világgal  rugalmas, kreatív, megelégedett és növekedésre képes kapcsolata legyen. Ideális esetben  ez a kapcsolat egy kreatív és összehangolt  alkalmazkodás   a környezet folyamatosan  változó körülményeihez .
A Gestalt irányzatban ugyanakkor nagy jelentősége van   az „itt és most” történésének. A klienssel való munkában fókusz tehát a jelenen van, azon ami éppen történik a terápiás térben vagy a  csoportba vagy a szervezetben. Mivel az energia és az érzelmi töltés a jelenben a legnagyobb, így a felismerés vagy tanulás az átélésen keresztül  tud hatékonyan megvalósulni.
A Gestalt megközelítés tehát támogatja a kliens jelen központú , személyes tapasztalati tanuláson alapuló változási folyamatát , annak érdekében hogy minél hatékonyabban és rugalmasabban tudjon alkalmazkodni saját egyéni módján a környezet komplexitásához,  megtartva és tisztelve a kliens szabadságát abban , hogy maga válassza meg ennek ütemét és irányát , olyan módon ahogyan az leginkább szolgálja saját maga és a környezete kiteljesedését.