A Magyar Gestalt Egyesület, röviden MAG, a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, terapeuták és érdeklődők által önkéntesen létrehozott szervezete. Célunk, az hogy a Gestalt megközelítést minél többen használják a szervezeti és a magánéletben, terápiás és szervezetfejlesztési munkában; ebben örömüket leljék, és kedvet csináljanak hozzá másoknak is. Ennek érdekében építjük a Gestalt közösséget, megosztunk tudást és élményeket, tovább adjuk amit tudunk, és meghívunk olyanokat akiktől tanulhatunk.
Mit is jelent a Gestalt megközelítés ?
Az irányzatot a pszichológiában az 1920-as években Max Wertheimer és kollégái alapozták meg. Arra jöttek rá, hogy amikor egészségesen működik az agyunk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek is, mindig valamilyen számunkra értelmes egészleges képet alkotunk amelyet jelentéssel ruházunk fel. Az alaklélektan, ahogyan akkoriban nevezték ezt az irányzatot, lényegi eleme, hogy az észlelés során a beérkező információk rendezetlen halmazát mi emberek, úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, ha szükséges akkor korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, vagy törlünk belőle, hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy „alak” németül Gestalt jöjjön létre. A Gestalt , német szó, jelentése alak, forma, minta. Írása a német helyesírási szabályok miatt történik nagy kezdőbetűvel. Az irányzat névadói és alapítói a németországi születésű Fritz Perls és felesége Lora Perls azért adták módszerüknek a Gestalt nevet, mert koruk nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató alaklélektan szellemisége nagyon közel állt hozzájuk. A Perls házaspár a korukbéli nagy pszichológiai és filozófiai gondolkodóktól merítettek amikor megalkottak a holisztikus és humanisztikus Gestalt világképét , de visszanyúltak az ókori bölcsektől kezdve egészen a Zen buddhizmusig és tanulmányozták a tanításokat.
A Gestalt, vagyis az „alak” vagy forma az észlelés adott pillanatában megjelenő értelmes jelentéssel bíró jelenség, amely tisztán, egyértelműen, kiemelkedik a környezetből, vagyis a „háttérből”. Az alak az amire figyelünk, amit észreveszünk, ami fontossá válik a számunkra és aminek jelentést adunk. A háttér az a környezet amely az adott pillanatban külön jelentés nélküli és amiből az alak kiemelkedik. Bár a figyelmünk egyszerre egy adott jelenségre, alakra fókuszál és minden más a háttérben maradva „elhomályosul” ez nem jelenti azt, hogy a háttérben lévő információk nem bírnak ugyanolyan fontossággal mint az alak. Annál is inkább mivel a figyelmünk folyamatosan, pillanatról pillanatra oszcillál, és igen gyors váltásban képes ugyanabból a mezőből más-más alakot kiemelni és más részeket ezáltal a háttérbe süllyeszteni.
Mindannyiunknak megvan az a sajátos , egyedi módja amellyel folyamatosan kiválasztjuk és szervezzük, összekapcsoljuk a környezetünk információit és jelentést adunk ennek az információ halmaznak , megalkotva ezzel egyedi szubjektív valóságunkat .
Kérdés, hogy a Gestalt orientációjú tanácsadó, terapeuta hogyan támogatja kliensét ebben az állandóan a pillanatban formálódó valóság alkotási folyamatban , vagyis az életben.
A Gestalt módszertannal dolgozó szakember abban segíti ügyfelét, hogy felismerje és tudatosítsa azokat az egyedi mintákat, amelyek alapján a valóságát megalkotja. A tanácsadó vagy terapeuta támogatja őt abban, hogy nyisson meg egy szélesebb , nagyobb választási lehetőségekkel teli teret, amelyben kreatívan megalkothat egy számára hatékonyabb szervező és kapcsolódási formát , kreatív alkalmazkodási mintát és ezáltal egy számára vágyott valóságot és életet.
Alapelv a Gestalt megközelítésben, hogy minden embernek megvan a kellő tudása, amely ahhoz szükséges, hogy változzon, fejlődjön és növekedjék. A Gestalt módszertant alkalmazó terapeuta abban segíti kliensét, hogy egyre tudatosabbá váljon ebben a folyamatban. Hiszünk abban, hogy ha a tudatosság számára megnyílnak más választható alternatívák is , akkor a kliens képes és tud változtatni, mert felismeri és megérti ennek értelmét és lehetőségét is.
Pearls tanitványa Dr Arnold Beisser /1925-1991/ “A változás paradox elmélete” című munkájában továbbfejlesztette és letisztázta a változás Perls-i alapgondolatát.
Beisser élete egyébként maga a változás paradoxona. Huszonöt évesen amerikai tenisz csillag és fiatal sebész orvos, aki előtt ott az egész világ. Majd alig egy hónappal a gyermekparalízis elleni védőoltás bevezetése előtt megkapja a betegséget. Ezután két évet tölt fejtől lefelé teljes mozdulatlanságban de tiszta tudattal vastüdőben, amelyet később élete hátralévő részében is csupán napi pár órára hagyhatott el és ülhetett át egy tolószékbe.
Eközben válik pszichiáter professzorrá, nemzetközi hírű Gestalt terapeutává és sportcoach-csá, az amerikai egészségügy reformerévé , számos tudományos publikáció szerzőjévé .
Beisser így ír híres tanulmányában a változás paradox elméletéről:
“ Az emberiség élettörténetében először az egyén élettartama hosszabb , mint az az idő, ami alatt a fő szociális és kulturális változások megtörténnek. Sőt hova tovább a gyorsaság, amivel ezek a változások létrejönnek, egyre fokozódik.
….Konfrontálódva egy pluralista, sokoldalú, változó rendszerrel az egyén magára marad abban, hogy megtalálja a stabilitást a saját eszközeivel. Egy olyan megközelítésen keresztül kell ezt tennie, ami lehetővé teszi, hogy dinamikusan és rugalmasan mozduljon az idővel, fenntartva valamilyen központi giroszkópot, ami vezeti őt. Többé már nem teheti ezt olyan ideológiákkal, melyek elavulttá váltak, hanem egy olyan változás elmélettel kell ezt tennie, ami lehet explicit vagy implicit, egyértelmű vagy rejtett. A terápia célja nem annyira az, hogy kifejlesszen egy jó, állandósult személyiséget, sokkal inkább hogy az egyén képes legyen változni az idővel együtt, miközben megtart valamilyen egyéni stabilitást.
A Gestalt terapeuta hiszi, hogy bátorítja a pácienst, hogy belépjen abba és azzá váljon, akit pillanatnyilag éppen tapasztal.
….Továbbá a Gestalt terapeuta hiszi, hogy az ember természetes állapotában egységes és teljes – nem szakadt kettő vagy több ellentétes részére. Természetes állapotban van egy állandó változás azon a dinamikus tranzakción alapulva, ami az egyén és a környezete között van. A pszichiátria illetékességének területe túlnyúlt az egyénen, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az előttünk álló legfontosabb feladat egy olyan társadalom alakítása, amely támogatja az egyént az egyediségében. Hiszem, hogy az itt felvázolt változás teória szintén igaz a társadalmi rendszerekre, hiszem azt is, hogy a társadalmi rendszerekben történő rendszerszintű változás egy integráció és teljesség irányába mutat.” / fordítás: Antal Lívia /
A Gestalt felfogás érelmében tehát a pszichés egészség egyik legfontosabb része, hogy az egyénnek a világgal rugalmas, kreatív, megelégedett és növekedésre képes kapcsolata legyen. Ideális esetben ez a kapcsolat egy kreatív és összehangolt alkalmazkodás a környezet folyamatosan változó körülményeihez .
A Gestalt irányzatban ugyanakkor nagy jelentősége van az „itt és most” történésének. A klienssel való munkában fókusz tehát a jelenen van, azon ami éppen történik a terápiás térben vagy a csoportba vagy a szervezetben. Mivel az energia és az érzelmi töltés a jelenben a legnagyobb, így a felismerés vagy tanulás az átélésen keresztül tud hatékonyan megvalósulni.
A Gestalt megközelítés tehát támogatja a kliens jelen központú , személyes tapasztalati tanuláson alapuló változási folyamatát , annak érdekében hogy minél hatékonyabban és rugalmasabban tudjon alkalmazkodni saját egyéni módján a környezet komplexitásához, megtartva és tisztelve a kliens szabadságát abban , hogy maga válassza meg ennek ütemét és irányát , olyan módon ahogyan az leginkább szolgálja saját maga és a környezete kiteljesedését.