Pszichoterápia folyóirat 25/3 2016 – A szerkesztők előszava

Észre sem vettük, olyan csendben jutottunk el a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat 25. évfolyamához. Nem volt se ünneplés, se (fel)köszöntés, se visszaemlékezés. Ez így van jól és rendben. Közös munkánk örömei, kalandjai teszik szerkesztőségi üléseinket a hétköznapok ünnepeivé, a lap megjelenése pedig büszkévé. Ezzel a jó érzéssel bocsátja útjára szerkesztőségünk az évfolyam harmadik számát, és küldi el az olvasóknak, a szakmának.

Van, ami évek óta változatlan. Például a szlogenünk: „A szakmát tiszteljük, nem a tekintélyt”. De nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is a szakmánkat. A pszichoterápiás szakma gyönyörű a sokféleségével, hazai összetettségével, a sokféle módszerrel, amely mind más és más ideállal dolgozik, képez és fejleszti szemléletét. De e sokféleség mellett egyre több a felismert azonosság, a közös alap. A módszerek éppen különbözőségükben alkotnak egységességet: a lélek megismerését és folyamatainak a boldogság közelítésének, a gyötrelmek mérséklésének szolgálatába állítását igyekeznek szolgálni.

A szakfolyóirat törekszik áttekintést nyújtani a terápiák és tanácsadás módszereinek világáról, de ennek kényes nehézsége ezek sokfélesége. Erőfeszítést teszünk a kiegyensúlyozottság érdekében, aminek rendszerint elégedetlenség a vége a szerkesztőségi csapaton belül, mert céljainkat csak közelíteni tudjuk, így eredményeink rendszerint részlegesek e téren. Nemcsak méretben, aktivitásban, fajsúlyában, hanem vitatkozási és hozzászólási kedvben is rendkívül eltérőek a szakmai műhelyek. Újabban örömteli gonddal szembesülünk: egyre szűkebbnek bizonyul a lap terjedelme a beérkezett írások megjelentetésére. Mind a tanulmányok, amelyek kettős és anonim lektorálást követően jelennek meg, mind a Műhely és Szakmai közélet rész területén jelentősen megnövekedett az elmúlt évben a beérkezett írások mennyisége. Egyre nagyobb nehézséget jelent a megjelenések megfelelő ütemezése.

Ezt a sokféleséget, sokszínűséget tükrözi a mostani szám is. A Tanulmányok részben a „Testet öltött létmód” a trauma túlélésére (Salz Gabriella és Szili Katalin) és az „Önszupervízió” elmélete és kutatása (Törög Gábor, Marlok Zsuzsa, Martos Tamás) a pszichoterápiás módszereken alapuló beavatkozások új, napjainkban időszerű kérdéseit veti fel. Kiss Márta a „Pszichiátriai felhasználók…” saját betegségükkel és felépülésükkel kapcsolatos viszonyukat vizsgálja, megjelenítve ezzel a szubjektív élményeket, és azok eltérését a pszichiátriai diagnosztikus megfigyelésektől.

Érdekes és elgondolkodásra késztet a Műhely rész. Az Így dolgozunk… rovatban Árkovits Amaryl DREAM módszer szerint folytatott „Kinga esete” ismertetéséhez jungi analízis (Szautner Erika), DREAM (Krékits József) és Gestalt-terápia (Mondok Árpád) megközelítéssel történtek a hozzászólások. Nemcsak érdekes, de izgalmas is követni, hogy a felkért szakemberek mely szempontok szerint látják az eset vezetését azonosnak, és miben különböznek szemléletükben. A hozzászólás megadott szempontok szerint történt. Például a leírtakból kell kiindulni; nem kritikus esetelemzést várunk, hanem annak kifejtését, hogyan látja a hozzászóló a terápiás (mikro)folyamatot, és megfontolásai alapján milyen beavatkozást alakítana ki egy-egy ponton. Az esethozó mellett a hozzászólók is elismerést érdemelnek. Feladatuk nehézségét jelzi, hogy a felkérést ketten is visszautasították.

A Műhely részben folytatódik a Műhelybeszélgetés rovat, amelyben a Magyar Daseinanalitikai Egyesület vezetőségével beszélget Pál Krisztina, Szőnyi Gábor és Takácsy Márta. A fordulatos beszélgetés bemutatja az egyesület sajátos hazai helyzetét és a filozófiai alapból induló terápiás irányzatot, annak magyarországi rendhagyó és jelentős fejlődését. Görbe tükör rovatunkban a legutóbbi konferenciánk Viadal programján az egyik csapatot alkotó viadorok: Milák Piroska és Soós István írásban is közreadja érvrendszerét, amely „A psychocheson paradigma” elveire épül.

A Műhely részben kapott helyet rövid értékelésünk, mely a PSZICHOTERÁPIA konferencián közreadott kérdőívet dolgozza fel, keresve a választ arra, hogy kik vesznek részt, mit várnak tőle és milyennek találják a Pszichoterápia folyóirat 12. konferenciáját. Az adatokat Pál Krisztina és Szőnyi Gábor elemzi, értelmezi.

Nagy érdeklődést váltott ki most indított új pályázatunk, amelyben a nyertesek mély benyomást keltő kulturális, művészeti  élményeiket oszthatják meg tágabb szakmánkkal. Számos érdekes, rendkívül jó pályamű érkezett be, ezért nehézséget okozott a választás.  Jelen számunkban két nyertes alkotás jelenik meg: Mogyorósy-Révész Zsuzsanna egy izgalmas kiállítás élményét írta meg, Nagy Mária Magdaléna egy kiállításhoz kapcsolódó verse olvasható.

A Szakmai közélet rész Viták, hozzászólások rovatában folytatódik a hittel kapcsolatos vita, valamint a test szerepe a terápiában téma.

Az Etikai kérdések rovatban ismét izgalmas eset elemezése követhetjük.

Szakmai életünk szomorú híre, hogy elhunyt C. Molnár Emma. Ormay István írt megemlékezést.

Konferencia beszámolók nyújtanak képet a pszichoterápiás szcéna szakmai és tudományos aktivitásáról, és könyvismertetés ajánl figyelmünkbe külföldi és hazai könyveket.

A számot a szakkönyv- és folyóiratlista zárják, segítve a publikációk között tájékozódást.

Berger Noémi, Bokor László, Kiss Tibor Cece

 

Közelgő programok

01 május 2024
All day
1124 Bürök utca 10, Bürök utca 10
Budapest, 1124
500EUR
13 június 2024
09:00 - 17:00
Gestalt Center, Törökőr u. 55
Budapest, 1145 Magyarország
75.000HUF

Mielőtt mennél...

Ha szeretnél időben értesülni Gestaltos hírekről, eseményekről, itt feliratkozhatsz: