Mondok Árpád : Hozzászólás egy DREAM módszer esetleírásához, egy Gestalt-terapeuta szemszögéből – 2016 09

Terápiás szerződésről

A Gestalt-terápia heti rendszerességű, többnyire nyílt végű.  A DREAM módszer kerete engem inkább emlékeztet a coaching alapú (erős cél és időkeret, főleg munka fókusszal, gyakran harmadik fél megbízásából) együttműködésekre. A Gestalt terápiában a munka jellege és persze a kliens elköteleződése adja meg az időbeni kereteket, akár évekig tartó folyamatot eredményezve. Ennek alapja mindig legalább egy konzultációs beszélgetés, ahol lehetőség nyílik ránézni, mit is hoz a kliens, mennyire van támogatása (saját önismerete, támogató kapcsolata és persze egzisztenciális alapja) a folyamat során. Ahogy Árkovits Amaryl DREAM módszer szerint vezetett esetének leírásában is megjelenik, a keretek erősen befolyásolják, hogy mivel lehet vagy érdemes dolgozni.

Terápiás cél

A terápiás cél nem mindig egyértelmű, mégha legtöbbször, mint ahogy Kinga esetében is, van egy konkrét ok, amivel kapcsolatban segítséget kér. Kinga élethelyzetének főbb elemei a munka-élet egyensúly megbomlása és a magánéletben megjelenő (vagy inkább csak itt megélhető) irányításvesztés számos munkájában sikeres emberre jellemző.  Ezen a ponton megfogalmazható mi az, ami a Gestalt szemléletben eltérőnek tűnik a DREAM módszer szerint vezetett esettől, hogy a hozott terápiás cél nem szükségszerűen az, amit a kliens jelez, hanem abból kerül kialakításra, ami a konzultáció során az egész helyzetből kiemelkedik. Ez lehet azonos, vagy épp a munka elején látszatra azonos, de ahogy elkezdünk dolgozni az egymásrahatásból kialakuló alak válik a terápia fókuszává. Legtöbbször úgy fogalmazom ezt meg, hogy “ez van most előttünk, meglátjuk mit hoz a folyamat és időnként ránézünk honnan is indultunk”.  A Gestalt-terapeutában létrejövő dilemmák, főleg ha azok visszatérőek, kihangosíthatóak (vagyis az érzékelés szintjén maradva a terapeuta kimondja), választ vagy reagálást nem, de a meghallást lehetővé teszi a kliens számára.

Az első ülés

A DREAM módszer szerint vezetett első álomhoz való hozzáállás, hasonlatos az a Gestalt terápia első üléséhez sőt, legtöbbször az első mondat (ami többnyire pontosan szinte visszaidézhetetlen) a helyzet lényegét jelenheti. A helyzetét és nem a problémáét, mert a Gestalt-terapeuta nem értelmező hozzállása a kliens támogatásának egyik fontos eleme, ezzel is könnyítve a nehezebb élményekkel való munkát.

A  megértés szerepe

A Gestalt terápiának nem célja a megértés, sokkal inkább a kliens felismerésének támogatása. Az élettörténet, alapvetően a kliens jelenkori emléke arról amire tud emlékezni vagy amiről akar beszélni. Nem elemzem  a helyzetet, a kliens életútját vagy keresem a miérteket, hanem támogatom a klienst adott helyzet megélésének tudatosításban, alapvetően érzékszervi visszajelzések formájában. A felismeréshez, legtöbbször a megélés visz el, ennek lehet része, hogy visszacsatolunk egy életrajzi elemhez, de inkább a klienst kérve meg arra, hogy idézzen fel egy emléket adott élménnyel kapcsolatban. A felismerés megélése után annak tudatosítása, hogyan küzd meg hasonló helyzetekkel (és honnan hozza ezt a megküzdési módot, ha ez a terápiás munkába megnyílik) a megértés fókusza. A Gestalt terápiában tehát Kingával, többet dolgoznánk azon, hogy ránézhessen, hogyan is éli meg, milyen a kapcsolata, adott helyzettel és nem a miértek vagy a miből következik mindez megértésére helyezném a hangsúlyt – ezzel persze nem elvetve mindezt. Kinga élettörténete a terápia folyamatában, ahhoz kapcsolódva jelenhetne meg, annyira amennyire ez segíti megértését. Pontosan hol, az ismeretett eset melyik pontján reagálnál másképpen, és mit reagálnál?

Az ellenállás szerepe, cél vs. tapasztalás

Amikor Kinga nehezen oldódik nagyobb hangsúlyt helyeznék a megjelenő testi megélés megfigyelésére, megfogalmazására. Ez elősegítené, hogy rá lehessen nézni, hogyan is teszi ezt. Tartózkodnék azértelmezéstől és inkább célt adnék a terápia folyamatának. Ebben a helyzetben, nem értelmezném a humort az ellenállás eszközeként, hanem pusztán visszajelzném Kingának amit látok : amikor ezt mondtam nevetett vagy ha úgy látom akkor épp azt hogy nem mozdul a felsőteste, vagy épp alig látszik ahogy levegőt vesz (ebben a helyzetben meg most én kezdtem értelmezni, a ‘nehezen oldódott’ kifejezést). Esetleg megajánlottam volna, hogy ránézzünk vajon mi jelenik meg Kinga számára ebben a nevetésben, mit él meg a teste, mit él át, amíg nevet.

A megélés tudatosítása fontos szerepet játszik a Gestalt terápiában. Ezen a területen jelentősen eltér a DREAM  terápiás szempontjától az intervenciók terén olyankor, amikor adott helyzetben láthatóbbá válnak (változnak) az érzetek, érzelmek vagy a test reakciói. Például amikor Kinga “lefagy” több időt hagynék a megélésre, akár megszólítva például adott érzelmet (már ha valóban egyértelmű, mert még ilyenkor is az első lépés az érzet megfigyelése) ez is segíthet megérteni a folyamatot.

A terapeuta visszajelzésekre jellemző a Gestalt terápiában, hogy a terapeuta nem csak nem elemez, nem értelmez, hanem kérdései a kliens megélésének támogatására irányulnak. A felnőtt nyugati ember domináns funkciója a  gondolkodás lett és a gondolkodás elválása a testérzetektől, érzelmektől, főleg az intuíciótól az egyik csapda. Valószínűleg ez történt, amikor Kinga lefagyott (mit is jelent ez?) és megvédte magát a terapeuta értelmező kérdéseitől. A terápia lehetősége, hogy a lefagyás csapdáját megszemlélje, szembesítve a klienst azzal, hogyan is él meg egy helyzetet, ezzel teremtve meg a feloldás lehetőségét. Az álom jó eszköz erre. Ami fontossá válik a jelen idejű elbeszélés alatt,  válhat az ülés fókuszává. Erre pedig az egyik leghatékonyabb eszköznek a kliens teste adott. Megkérdeztem volna Kingát, hogy el tudja e képzelni, hogy megéli az egyik álombéli szereplőt ? Ha igen, vajon milyen most azzá válnia? Kingának részletes álmai vannak, akár egy is alkalmasnak tűnik számos ülés anyagául. Legalább ilyen erősen jelenik meg nekem, az álmok mozgalmassága. Vajon kész lenne e Kinga kipróbálni bármelyik mozdulatot? Akár csak mint egy szobor, vagy akár magát a mozgást, amit leírt. És ha elutasítana, milyen gondolnia arra amit mondtam?  Amíg ezt írom, döbbenek rá, milyen sürgetettség van bennem most. Vajon a helyzetre reagálok? Én lefagynék-e ennyi kérdéstől ?

A Gestalt terapeuta arra törekszik, hogy megfogalmazza, ami benne megjelenik a terápia során. Megtanulja, hogyan válassza szét saját folyamatait, a terápiás helyzet következményeitől. Amikor úgy érzi adott helyzetben támogathatja ezzel a klienst, akkor kihangosítja, alapvetően az érzékelés szintjéről indulva, és ha bármilyen más lehetőséget már kimerített akkor egy esetleges véleményt, főleg értelmezést, akként tálalva, minden lehetséges lehetőséget megadván a kliensnek, hogy megrágja amit hallott. Az esetleírásban kifejtésre kerül, hogy mindezek a folyamatok megjelennek  a terapeutában. Ennek kapcsán felmerül bennem a kérdés vajon mennyit osztott meg mindebből a klienssel. Egyetértek azzal, hogy a terápia ritmusa a kliens kezében van. Ezt jelezném Kingának, ahogy azt is ami megjelenik bennem ezzel kapcsolatban . Ez többnyire a helyzetből ered, aminek elvárás és értelmezés nélkül törénő kimondása révén a kliens lehetőséget kap arra, hogy viszonyuljon hozzá, teljesen megélve azt. Sokszor ez a legnehezebb. Megérteni, meg lehet tanulni, megélni viszont azzal jár, hogy elfogadok mindent – érzést-érzetet – ami ezzel megjelenik.

Van egy olyan vetülete az esetleírásnak, ami akkor jelent meg amikor Kinga helyzetét összevetettem, a terápia első szakaszával, majd az elért eredményt az ülések alatti változásokkal. Miközben Kinga problémája a magánéleti kontrollvesztés volt, addig a terápiában úgy tűnik képes volt egy ideig kontrollálni a folyamatot, még úgy is, hogy az ülésen nem, de azzal összefüggésben, az ülések között megélt élményeket visszacsatolja az ülésekre.

A terápia egy fontos szakasza számomra az, ahol Kinga képessé vált nemet mondani a terapeutának.

Például akkor, amikor lefagyott vagy épp erős megélések jelennek meg benne és hiába kérdezi a terapeuta, képes nemet mondani.

A lényeg számomra mégis az, hogy akárcsak a Gestalt-terápiában a terápia fókuszát az adja, hogy mit hoz a kliens és mit bír el, adott terápiás keretben.

Megjelent a Pszichoterápia folyóirat 25/3. számában, 2016 szeptemberében, a MŰHELY/Így dolgozunk mi rovatban, mint Mondok Árpád hozzászólása Árkovits Amaryl: Kinga esetéhez.

Közelgő programok

01 május 2024
All day
1124 Bürök utca 10, Bürök utca 10
Budapest, 1124
500EUR
13 június 2024
09:00 - 17:00
Gestalt Center, Törökőr u. 55
Budapest, 1145 Magyarország
75.000HUF

Mielőtt mennél...

Ha szeretnél időben értesülni Gestaltos hírekről, eseményekről, itt feliratkozhatsz: