Itt olvashatjátok Gere-Jakó Melinda beszámolóját a 2011-es Gestalt Alapképzésről.
Egyéni motivációk
2008 óta erős vágy él bennem, hogy azt az akkor még alig érzékelhető valamit közelebbről lássam, amit Gestalt irányzatnak hívnak. Munkahelyemen számos alkalommal hivatkoztak rá mint fontos és támogató szemléletmód, módszertan szervezetfejlesztői helyzetekben.
A 2009-2010. évi alapképzésre nem jutottam el, a 2011. évire pedig az eddigi délutánok helyett 8 alkalmas egész napos képzéssort hirdetett meg a Magyar Gestalt Egyesület. A hétvégenként tartott képzések melletti elköteleződésem nem volt egyszerű kisgyermekes anyukaként, de a motivációim erősebbek voltak akkori kételyeimnél.
A legfontosabb meg nem értéseim (meg nem éléseim) a Gestaltban a következő szavakról szóltak: alak, mintázat, jelenlét, energia. Úgy éreztem, ha ezeket a fogalmakat tisztán látni és érteni fogom, akkor a Gestalt megérkezik majd hozzám.
A trénerek
Boros András, Fekete Erika, Goldschmidt Liza, Kis-Tamás Loránd, Molnár Tibor, Sáfrány Kinga, Schmideg Ádám – van, akinek sokat köszönhetek, és van, akinek még többet. Változatos csoportvezetési stílus, változatos módszertanok, konfrontáció és simogatás, csalogató kérdések és egyedi válaszok, kiszámítható utak és sajátos letérők – és legfőképp sok-sok tapasztalat a témában, amit számomra a trénerek képviseltek.
Minden tréner egy másik oldalát mutatta a Gestalt irányzatnak, nem éreztem azt, hogy ez egy „iskola”, ahonnan valami egységes módszertani eszköztárral jönnek egyre-másra a trénerek, hanem épp ellenkezőleg: egyedi, saját arcok és saját Gestalt-ok jelentek meg a működésükben, kérdéseikben, instrukcióikban.
Képzés vagy sajátélmény?
A 8 alkalmas, kéthetente tartott programsorozat egyaránt tartalmazott elméleti tudást és épített a sajátélményen keresztüli tanulási, változási folyamatokra. Utólagosan Gestalt elméleti elemekkel fűszerezett önismereti képzésnek értékelem magamban a folyamatot, amin végigmentem. A képzést végig kísérte a csoporttagok részéről is a kettősség érzése: a képzés és/vagy sajátélmény egymáshoz való viszonyítása, ennek a helyzetnek a nem egyértelmű definiálása a képzés elején.
Akkor értettem meg valóban a Gestalt irányzat egy-egy elemét, amikor a különféle fogalmakat azonnal sajátélménybe helyezték a trénerek, bár nyilván ez az én tanulási stílusomról is szól. Akkor tudtam a legjobban tanulni, ha a megértés (fogalmak és példák, törvények, ciklus, stb.) mellé megélés (sajátélményű gyakorlat) is kapcsolódott, mert a Gestalt elvont fogalmi rendszere pusztán prezentáción keresztül nehezen emészthető ismeretanyag.
A négy hónapon át tartó, kéthetes etapokban zajló képzés alatt a képzésen résztvevők csoportja csapattá ért össze, melyben nagy szerepe volt a tanulócsoportok létének (vagy éppen hiányának), a táncnak, a csoportos intenzív sajátélménynek, a jól megválasztott képzési helyszínnek és a strukturált kereteken kívül folytatott találkozóknak is.
Az 1. és 2. alkalom – Bevezetés a Gestalt világába
Az Ádám és Loránd által közösen tartott két egynapos alkalom a Gestalt irányzat gyökereiről, a nagy öregekről, az alapfogalmakról, rokonrendszerekről, és ennek megértését támogató kisebb gyakorlatokról szólt. Nekem itt szinte minden gondolat új volt, és közben még a csoport is ismerkedési fázisban volt. Ahogy fél év távlatában emlékszem vissza ezekre az alkalmakra, sokkal inkább színek, illatok, zajok jönnek elő, és az érzés, hogy egy fának még csak a törzsét és vastag ágait látom, és szeretném ezt a fát levelekkel felöltöztetni. Valójában akkor még nem lett élesebb képem a Gestalt-ról, sőt zavarodottság lett úrrá rajtam, ugyanakkor éreztem, hogy nagy gazdagság rejtőzik mögötte, és ez a gazdagság hívogat.
Ami hamar tisztulni kezdett először, az átél-kívül-belül-értelem-igazság négyese volt, mert egyrészt ismertem másfajta kontextusban, másrészt a gyakorlati példán keresztül a megélés azonnal megértéssé vált. Tetszett, hogy saját szervezeti, tanácsadói tapasztalatairól is gyakran beszélt Loránd úgy, hogy közben a Gestalt fogalmakat dolgoztuk fel. Ez az élményközeliség és egyéb kiegészítő elemek (pl. youtube videó) segítettek az elsőre száraznak tűnő témákat színesebbé tenni.
- alkalom – Gestalt-ciklus, hárítók
Ezen az alkalmon betegség miatt nem vettem részt, ugyanakkor az ellenállási mechanizmusok módfelett érdekeltek – így paradox módon képzési élményem nem volt, viszont feldolgoztam az ezzel kapcsolatos összes elérhető szakirodalmat (internet, angol cikkek, stb.), és ezt a sajátélményű alkalmakon tudtam kamatoztatni. Azóta is az ellenállások tudatos szintre emelése hozott a legtöbb változást a működésemben.
- alkalom – Fejlődés, változás
András hosszú nyitókörrel indította a napot, ahol a résztvevők elvárásainak feltérképezése közben sokat megtudtunk róla: a Gestalthoz való kapcsolódásáról, Virginia Satirhoz fűződő viszonyáról és ennek kapcsán a fejlődés, változás fontosságáról, a tapasztalati tanulás modelljéről. Mire a gyakorlathoz értünk, már kellően magas volt az aktivitási szint, így a hármas összekötözések erős élményeket hoztak mindenkinek saját magáról, másokról, a csoportról.
A top-dog – under-dog dialógusában olyan egyéni sajátélményű gyakorlatban volt részem, ahol megtapasztaltam, hogy képes vagyok saját magammal úgy beszélgetni, hogy az én-állapotaimat tudatosan elválasztom egymástól, és ütköztetem őket aktuális dilemmám kapcsán. A gyakorlatban akkor nem kaptam választ a kérdésemre, de eggyel közelebb kerültem saját kérdésemhez. Ez sokat segített abban, hogy az efféle tudatosítással milyen helyzetekben támogathatom magamat leginkább.
- alkalom – Testtudat
Ezen az alkalmon nem vettem részt, de a csoporton éreztem következő alkalommal, hogy erős, közös energiákat is adó egynapos táncolásban vettek részt, aminek – későbbi beszámolók alapján megerősítve – gazdag önismereti hozadéka is volt.
- alkalom – Csoportos intenzív sajátélmény
Itt éreztem legerősebben, hogy a trénerek figyelnek arra, hogy mi történik a csoportban, és ezeket a tapasztalatokat megosztják egymással. Liza és Kinga felkészülten érkezett, és olyan témákat hozott a csoportnak az első gyakorlatba feldolgozásra (bizalom/bizalmatlanság, késések/pontosság, tanulócsoportok, örömök/frusztrációk), ami a csoport érzékeny egyensúlyát igencsak megbontotta, és azon normák rendszerét feszegette, amiben amúgy sem volt egyetértés a csoporttagok között. Ez (végre) erős dinamikát hozott a közös működésünkbe. Ezt a dinamikát jól használták a trénerek a délutáni nagycsoportos beszélgetésen, ahol egymásnak visszajelzéseket adtunk úgy, hogy közben megéltük a csoporttagság előnyeit és hátrányát is.
A rendszerben megélt sajátélmény legerősebb része számomra az volt, hogy az egyéni és csoportos energiák hogyan mozognak egymással párhuzamosan, mit látok ebből, és mi az, amire még jobban figyelnem kell.
- alkalom – Egyéni intenzív sajátélmény
Kinga a nyitókörben beszélt arról, a Gestalt terápiás irányzata hogyan működik a gyakorlatban, mik azok a vezérelvek, amelyek a terapeutát megtámasztják egy folyamatban. Beszélt arról, miért jó az ellenállásokkal dolgozni, hogyan kapcsolódik ez a ciklushoz, a kontaktushoz, hogyan vonják el energiáinkat az unfinished business-ek.
Sajátélményű gyakorlaton keresztül éltem meg a valódi jelenlét és kontaktus erejét, energiáját, majd az élményeket dolgoztuk fel először párokban, aztán a Kinga által vezetett 10 perces mini terápiás helyzetekben. Felemelő volt látni, hogyan tud egy Gestalt-terapeuta tisztán dolgozni az itt-és-most-ból.
- alkalom – Zárás
A záró alkalmon a csoport újra találkozott trénereivel és közösen, viszonylagos strukturáltság mellett lezártuk a folyamatot. Fontos volt, hogy visszajelzéseket adjunk egymásnak, a trénereknek. Pár tömör gondolattal egyénileg is összegeztük magunk és mások számára azt a tanulási folyamatot, amit a négyhónapos Gestalt Alapképzés jelentett kinek-kinek. A képzés rituális zárása volt a legünnepélyesebb pillanat.
Esszéírás
Ádám levélben kért és inspirált minket arra, hogy írjunk egy rövidebb esszét arról, hogyan éltük meg a képzés azon részét, ahol sajátélményű folyamatokban volt részünk. Az esszéírás először erős frusztrációt okozott, majd ahogy haladtam a képzés vége felé, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy van miről írnom, sok minden történt velem, és az esszé megírása tovább fokozta ezeknek megéléseknek és tanulásoknak a tudatos szintre emelését.
Összegzés
Sok szinten és sok területen érzek magamban változást a képzés óta: a személyes kapcsolataimban, szervezetfejlesztő munkámban, az élethez való alapviszonyulásomban. Nagyon hasznosnak és tartalmasnak, jól felépített folyamatnak tartom a képzést, és bátran ajánlom mindazoknak, akik szeretnének magukról többet megtudni, miközben egy új szemléletmódot sajátíthatnak el.
Letölthető verzió: Beszámoló
