GATLA párterápia tréning 2012

Erős Ila beszámolója:
Két hete voltam a GATLA (Gestalt Associates Training Los Angeles) párterápia tréningjén (http://gatla.org/european-summer-residential/2012-european-residential/). Gondoltam, írok egy pár szót, mert bár nem kértem a MaG-tól kedvezményt, amiért cserébe kellene írnom, kértem viszont a GATLA-tól, és így fele díjért tudtam képződni. Ezt akkor most a helyi szervezést vállaló egyesület felé hálálom meg.
A tréninget Bob Resnick és Rita Resnick vezeti, ez volt a 41. nyári európai programjuk. Rita és Bob több évtizedes házaspár. Ennek ellenére vagy éppen ezért a munkájuk legerősebb üzenete a különbségek megtámogatása. A mottójuk: „Kettő eggyé válik, és aztán senkivé” (Two Become One & Then There Are None). Már a terápiás elhelyezkedés is az eltávolodást, szembenézést támogatja. A pár két tagja szemben ül egymással, ugyanígy a terapeuták is, a székekkel mintegy keresztet formálva. Ez lényegesen eltér a megszokott párterápiás elrendezéstől.

Szemben a Cape Cod-os felfogással, ők nem törekszenek arra, hogy kiegyensúlyozottan figyeljenek a pár mindkét tagjára, és végig egy rendszernek tekintsék őket. Mindig azzal foglalkoznak többet, amelyik tagnál a téma van. Azt mondják egy ezt feszegető kérdésre, hogy majd később többet foglalkoznak a pár másik tagjával. Az ő felfogásuknak az a kiinduló pontja, hogy a pároknál legtöbbször az a probléma, hogy a másiktól azt várják, hogy úgy gondolkodjanak, ahogyan ők, és ennek hatására vagy feladja az egyik vagy mindkettő a saját énjét, hogy összeolvadhasson a másikkal, vagy küzdenek. Amire ők tanítják a párt, az az, hogy fogadják el a másikat másnak, és így keressenek közös megoldást a problémákra. Felfogásuk szerint jó az összebújás, együtt-sodródás, de hosszú éveket nem lehet így leélni.

Az ő modelljük szerint a visszavonultság <———> kontaktus <————-> intimitás <———–> sodródás <———-> visszavonultság kör során van oda-visszamozgás. Vagyis a fentiek mindegyike jó, feltéve, hogy csak egy darabig tart, és átmegy a másikba. Az elszigeteltség az, ami körön kívül van, a határok megkeményedtek, onnan nemigen van kimozdulás.

A tréning felépítése olyan, hogy délelőtt nagycsoportban van elmélet, benne akvárium gyakorlat valamelyik bejelentkezett modellpárral, délután esetleg még egy akvárium, utána kiscsoportos gyakorlás, amelyben összeállt párok szerepjátékot játszanak, pontosabban a pár egyik tagja önmagát, a másik pedig egy szerepet játszik. Én egy befutott, sikeres ügyvéd voltam, aki erőszakosan ki akarja sajátítani a barátnőjét. Nagyon élveztem a játékot, különösen, amikor a terapeuták valami hülyeséget mondtak, előszeretettel nyomtam le őket, rávilágítva a hülyeségre. Érdekes volt látni, ahogy ülésről ülésre a partnerem egyre magabiztosabb az elhatározásában, hogy nem enged többet közel magához. Én általában nem szeretem a szerepjátékot, de most izgalmas volt megtudni, hogy ismeretlenül is hozzuk ugyanazokat a reakciókat, mint az eredetink. Családállításban tapasztaltam hasonlót.

Az előadások között volt szó a fenti modellről, neurobiológiáról a párkapcsolatokban, és a meleg párok párterápiájáról. Ez utóbbit egy írországi meleg terapeutapár (és élettársak) egyik tagja adta elő. Meglehetősen felszabadító hatása volt rám. Én a Gestalt-terápia tanulása kezdetétől nagyon sokáig nem érdeklődtem az elméletek iránt, úgy látszik, most elérkezett erre az idő, mert most érdekelnek már.

Késő délutánonként folyamatcsoportnak nevezett nyolc fős csoportokban voltunk, ezt már megszoktam, minden Gestalt bentlakásos tréningen van ilyen, vagy otthon-csoport, vagy horgonycsoport, vagy más néven. A célja az, hogy segítsen feldolgozni az aznapi élményeket.

Örülök, hogy rászántam magam, hogy elmenjek. Remélem, tudtam most nektek valami kicsit és érdekeset nyújtani a beszámolómmal.

További kellemes nyarat:

Erős Ila

Közelgő programok

Mielőtt mennél...

Ha szeretnél időben értesülni Gestaltos hírekről, eseményekről, itt feliratkozhatsz: